Váci dunapart
Vác 34 km-re található Budapesttől.Vác különböző tájegységek találkozási pontja, ahonnan mind a dunakanyari üdülőhelyek felé, mind a Börzsöny és Cserhát hegység kirándulóhelyeinek irányába jó megközelítési lehetőségek nyílnak.
A város történelme:
A dinamikus földrajzi helyzet és fontos dunai átkelőhely a mai Vác területét már igen régi időkben lakott hellyé tette. A római időkben Pannónia tartomány , valamint a Duna bal partján élő népek között az átkelőhely felhasználásával élénk kereskedelmi élet alakult ki.A honfoglalás idején szlávok lakták a vidéket, I.Géza az egyik alapítólevelében már városként említi a települést, és a Mogyoródi csata emlékére székesegyházat, palotát építtetett a városban. 1077-ben itt temették el Géza királyt. Mátyás király uralkodása idején a humanista műveltségű, Itáliában nevelkedett Báthori Miklós volt Vác püspöke és nevéhez jelentős mértékű építkezések fűződtek. A török 1544-ben szállta meg Vácot, és az 1686-ig tartó megszállás alatt a város fejlődése megállt, mindössze vízvezeték épült. Vác mai képét sok tekintetben a barokk idők formálták ki. A nagy hatalmú, nagy vagyonú Migazzi bíboros (bécsi hercegérsek,váci püspök) nagyarányú építkezéseket folytatott a város területén. Pest és Vác között épült meg 1846-ban az első magyar vasútvonal. A szabadságharc két döntő ütközete zajlott Vác előtt: 1849.április.10-én itt erőszakolta ki a honvédsereg az utat a körülzárt Komárom felmentésére,július 16-án pedig Görgey és Paskevics serege ütközött meg. A 19.század második felében és a 20.század első évtizedeiben Vác fejlődése megtorpant . Földrajzi fekvéséből, gazdasági helyzetéből adódó lehetőségei 1945 után a felszabadulás után bontakozott ki igazán.
LÁTNIVALÓK A VÁROSBAN
A váci Diadalív, Migazzi püspökös által Mária Terézia egyik látogatásakor, 1764-ben Isidore Canevall tervei szerint épített, barokk stílusú kőkapu. Magassága 15 m, szélessége 12 m. A nyílás fölött virágfonatot tartó sasok díszítik a diadalkaput,homloklapján pedig az akkori uralkodóház tagjainak domborművű portréi láthatók.
Vác központja a Március 15 tér,egyike a legszebb magyar tereknek.Finom vonalú, főképp barokk stílusú műemléki épületek veszik körbe. A Polgármesteri Hivatal székháza 1764-ben épült az egykori török fürdő helyén.
Vác
Március 15. tér
A tér déli oldalán álló Felsővárosi plébániatemplom 1699-1755 között épült. Délebre a Szentháromság téren a piaristák barokk templomát találjuk, előtte pedig hazánk egyik legszebb barokk stílusú egyházi vonatkozású szabadtéri szobra, az 1750-1755 között készült, gazdag díszítésű Szentháromság szobor látható. Innen néhány lépésnyire a tértől a Duna felé találjuk a szép fekvésű strandfürdőt.
Szentháromság szobor
Még tovább dél felé haladva a nagy négyszögletes Konstantin térre érünk ahol Migazzi püspök által 1763-1777 között Canevali tervei szerint emeltetett kupolás székesegyház áll. A nagyméretű templom 76 m hosszú, 34 m széles, és 58 m magas. Tizenkét korinthoszi oszloptól tartott főpárkányát hat nagyméretű kőszobor díszíti.
A székesegyházzal szemben található a püspöki palota, amit 1774-ben építettek.
Váci székesegyház
Püspöki palota
A Konstantin tér keleti oldalán nyíló Báthori utcában egyszerű, földszintes lakóház áll. Az 1848.év elején meglátogatta itt lakó szüleit Petőfi Sándor. Ekkor írta az Anyám tyúkja című költeményét.
A Belvárostól délre torkollik a Dunába a Gombás patak. A rajta átívelő, barokk stílusú, szép formájú, öreg kőhíd, amely a 2.sz főút forgalmát vezeti be a váci Belvárosba.
1753-1757 között épült és műemléki védelem alatt áll. Hat egyházi vonatkozású kőszobor díszíti a hidat.
Szép fekvésű, kellemes sétahely Vác Duna partja is.A városi strandfürdő dunai falában árvíztábla emlékeztet a régi nagy váci árvízveszedelemre. A Corvin Ottó utca sarkán áll az úgynevezett Hegyestorony a 18. század végén lebontott,egykori váci városfal egyetlen megmaradt bástyája.
Fotók: Novanta
